Legújabb blogcikkünkben a nyomdai gyártásra szánt állományokban legsűrűbben előforduló grafikai problémákra szeretnénk felhívni a figyelmet. Ezek a problémák jellemzően nagyon könnyen elkerülhetőek, amennyiben bizonyos szabályokat betartunk a tervezés és az állomány mentése során. Az adott problémákhoz igyekeztünk összeszedni azokat a hasznos tartalmakat, amelyek segíthetnek a tökéletes nyomdai anyagok elkészítéséhez.

1. A leadott PDF nem felel meg a nyomdai PDF/X szabványnak

A PDF/X (PDF foreXchange) szabványokat a problémamentes nyomdai anyagleadás és állományfeldolgozás, illetve gyártás érdekében hozták létre. Nyomdánkban a grafikai anyagok leadását PDF/X-1a:2003 szabvány szerint kérjük. Más PDF/X szabványok is léteznek, de megbízhatósága miatt ezt preferáljuk. Használatával egyértelművé és gördülékenyebbé tehető az anyagleadás, továbbá számtalan grafikai probléma is kiküszöbölhető.

A PDF/X formátum szerinti állomány mentése hibák ellenére is lehetséges, de nem lesz a szabványnak megfelelő. A hibák kiszűréséhez segítséget nyújtanak a mentéskor megjelenő hibaüzenetek, illetve a kész PDF állomány megfelelősségének ellenőrzése Adobe Acrobat Pro-ban, az Tools [Eszközök]>Print Production [Nyomdai gyártás]>Preflight [Ellenőrzés] eszköz segítségével.

A PDX/X formátumokkal kapcsolatban bővebb információt ide kattintva talál.

2. Hiányzik vagy nem megfelelő a kimeneti ICC színprofil (Output Intent) beállítása

Az egyértelmű színkommunikáció érdekében a PDF mentéskor a kimeneti ICC színprofilt (Output Intent) hozzá kell rendelni az állományhoz. A nyomdai PDF/X szabvány ezt a feltételt is magában foglalja. Ennek a beállításnak a segítségével tud a nyomda informálódni arról, hogy az állomány színei valóban a megfelelő technológia és alapanyag szerint vannak-e meghatározva.

A leadott PDF állományokban gyakran nem a megfelelő kimeneti ICC profil szerepel. Sok esetben a színprofilok beállítását teljes mértékben figyelmen kívül hagyják. Ez abból a felvetésből indul ki, hogy az elképzelt szín nyomtatásban való reprodukálásához elegendő mindössze a CMYK értékeket beállítani. Ilyenkor rendszerint a grafikai szoftver alapbeállításai szerint történik a színmeghatározás, ha nem is tudatosan (Pl.: U.S. Web Coated (SWOP) v2). Ez azért probléma, mert ugyanaz a CMYK érték különböző ICC színprofilok, illetve különböző gyártási technológiák alkalmazása esetén eltérő színeket fog eredményezni.

Ha az alkalmazott grafikai szoftver munka színtereként definiált ICC színprofil eltér a nyomda által használtól, az azt jelenti, hogy a tervező monitorján látott színek és a nyomdai késztermék színei nem fognak egyezni. Ezért célszerű a grafikai állományt és annak minden importált elemét eleve a célszintér szerint készíteni, tehát a gyártásnak megfelelő ICC színprofillal. Nyomdánkban az alábbi ICC színprofilok alkalmazandóak:

mázolt papírokhoz PSOcoated_v3.icc,
mázolatlanokhoz PSOuncoated_v3_FOGRA52.icc

A grafika színeinek pontos szimulálásához, ellenőrzéséhez a szerkesztő és megjelenítő szoftverek megfelelő beállításokkal kell rendelkezzenek. Továbbá elengedhetetlen a színhelyes kalibrált monitor használata. További színellenőrzési mód, ha skálával hitelesített színhelyes nyomatot, ún. proof-ot készítettünk a gyártásra szánt állományból. Nyomdánkban ez a szolgáltatás igényelhető.

3. Nyomdai PDF állományok előállítására nem alkalmas szoftverek használata

Amennyiben az anyagleadásra szánt PDF állomány mentése nem grafikai szoftvert használatával történik (Pl.: Microsoft World, PowerPoint, Paint, Excel stb.), a kapott állományok nehezen kiszűrhető hibákat tartalmazhatnak (Pl.: egy-egy szövegrész vagy kép kimaradása, a tördelése szétesése stb.). Továbbá javasolt elkerülni a kevésbé elterjedt, ingyen letölthető vagy régi szoftvereket is (pl.: Freehand, Gimp stb.). Tapasztalatunk szerint ezen alkalmazásokból mentett PDF-ek többnyire nem felelnek meg a mai nyomdai felhasználás követelményeinek.

Ideális esetben a Nyomdai PDF/X formátumú állományok a széles körben elterjedt Adobe Systems fejlesztésű Illustrator, InDesign és Photoshop grafikai szoftverekkel ún. natív módon készíthetők. Egyéb gyártók programjai, mint a QuarkXpress vagy a CorelDraw legfrissebb verziói ugyancsak alkalmasak lehetnek.

4. Kifutó problémák

Mivel a gyártás során minimális mozgással mindig számolni kell, a kifutók teljes vagy részleges hiánya különböző problémákat okoz. Ezeket a kifutók beállításával lehet kompenzálni, ami a grafika vágás vonalán túli folytatását jelenti. A szükséges kifutó mértéke általában 2-3 mm. Hullámkarton dobozoknál 3-5 mm.

5. Túlságosan vékony elemek használata

A grafikai tervezésekor ügyelnünk kell arra, hogya minimálisan kivitelezhető vonalvastagságoknál vékonyabb elemek ne kerüljenek az állományba mert ezek a készterméken nem fognak megjelenni. A probléma előfordulása a különböző felületkezeléseknél jellemző.

A felületkezelések elkészítéséhez a segédleteket ide kattintva tudja letölteni.

6. Felületkezelések jelölése nem megfelelő

A felületkezeléseket külön direktszínnel (spotcolor) szükséges jelölni. A megadott direktszín megnevezése mindig legyen egyértelmű, utaljon az adott felületkezelésre (Pl.: Arany Prég, UV lakk, Stb.). Amennyiben az adott felületkezelés CMYK színekkel van jelölve úgy előfordulhat, hogy nem tudjuk egyértelműen beazonosítani, illetve hiánytalanul elkülöníteni a nyomtatandó color elemektől. Ez esetben a jelölés is nyomtatásba kerülhet. Továbbá a felületkezelés grafikai elemei legyenek felülnyomásra (overprint) állítva. Ennek megfelelő beállításához elengedhetetlen a felülnyomás szimulációjának használata (overprint preview) az alkalmazott szerkesztő vagy megjelenítő szoftverben.

A felületkezelések elkészítéséhez a segédleteket ide kattintva tudja letölteni.

7. Megrendelés és az állomány nem összeegyeztethető

A leadott állománynak tartalmaznia kell a megrendelésben szereplő színeket, terjedelmet, méreteket, illetve felületkezeléseket. Ezek hiányában nem tudjuk értelmezni és feldolgozni az állományt, ami hátráltathatja a gyártást.

8. A dobozoldalakon lévő grafika orientációja nem megfelelő

Előfordul, hogy a grafika orientációja nincs megfelelően átgondolva. Valamelyik oldal fejjel lefelé áll, vagy a frontoldal grafikája a doboz hátoldalára kerül. Gyakori hiba, hogy az adott dobozkonstrukció kitakaródó részeire szöveg, vagy egyéb tartalomérzékeny grafikai elem kerül. Ezeket a problémákat a tervezett grafika 3D modellezésével, illetve a doboz hivatalos makettjének összevetésével lehet ellenőrizni.

Anyagleadás dobozok és stancolt kiadványok esetén itt érhető el.

9. Vágáshoz, hajtáshoz, vagy kitakaródó részekhez közeli elemek

Szövegek vagy egyéb nem kifutó grafikai elemek nem lehetnek túlságosan közel a vágásokhoz, hajtásokhoz vagy takarásba kerülő részekhez. A biztonságos távolság mértéke általában 2-3 mm. Hullámkarton dobozoknál 3-5 mm.

Az anyagleadási segédleteinket ide kattintva tudja elolvasni.

10. Ragasztókötött kiadványoknál a beragasztódás figyelembevételének hiánya

Ragasztókötött kiadványoknál a borító belső és a belívek első és utolsó oldalai az ún. nyitóbieg mentén 6mm sávban beragasztódnak. Ez azt jelenti, hogy ezeket az oldalakat úgy kell megtervezni, hogy a kötés felőli oldal szélétől számított 8 mm-es sávban nem lehet szöveg vagy egyéb tartalomérzékeny grafikai elem, mert azok nem fognak látszani.

Az anyagleadási segédleteinket ide kattintva tudja elolvasni.