Indul a KESKENY ONLINE!

Átlátható nyomdai folyamatok és ügyintézés könnyen, gyorsan és bármikor a Keskeny Nyomda új webes felületén.

Részletek

A leggyakoribb anyagleadási hibák!

Nincs hozzászólás

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az anyagleadási hibákat, amelyekkel a leggyakrabban találkozunk a leadott állományok ellenőrzése során. Ezek közül néhány hibát a nyomdán belül is tudunk javítani, de gyakoribb, amikor visszajelzünk a megrendelőnek és javított állományt kérünk. Ezek a javítások minden esetben lassítják a gyártási folyamatot, ezért érdemes az alábbi pontok figyelembevételével készíteni, illetve menteni az állományt, így a munka időben elkészül és olyan lesz, ahogy azt a megrendelő megálmodta.

A leggyakoribb anyagleadási hibák + 9 tipp, hogy ezeket elkerüljük!

 

1.) Képek felbontása nem megfelelő a nyomdai feldolgozáshoz

300vs72dpi

Az alacsony, pl. 72 dpi felbontású képek nyomdai feldolgozáshoz nem megfelelőek, minimum 251 dpi felbontás szükséges, de a legjobb 300 dpi.

Tipp: a szerkesztés során figyeljünk arra, hogy a használni kívánt méretben legyen 251-300 dpi a kép felbontása, mert ha nagyítjuk a szerkesztő programban a képet, akkor romlik a minősége.

2.) Vágott méret (trim box) nincs, vagy rosszul definiált

trim_box

Ennek hiányában nem tudható, hogy pontosan mekkora lenne a késztermék, vagy rossz helyen vágunk.

Tipp: a szerkesztés végén javasoljuk a PDF/X szabvány használatát a mentéshez és az ott felkínált beállításokat. Mindenképpen a programmal rakassuk fel a vágójeleket, ne „kézzel”.

3.) Betűk nincsenek beágyazva a dokumentumba

Beágyazott betűk

Amelyik gépen megnyitjuk a dokumentumot, annak az alapértelmezett fontjait/betűtípusait fogja használni. Ezt általában akkor tapasztaljuk, amikor az állományt Wordben (vagy abból készült PDF-ben) adják le, vagy nem nyomtatásra szánt állományt küldenek.

Tipp: a Word nem nyomdai szerkesztő program. Lehetőség szerint kerüljük szerkesztésnél a használatát. PDF írásnál pedig használd a PDF/X szabványt.

4.) Színterek nem megfelelőek

RGB_vs_CMYK

Nem CMYK, hanem ettől eltérő – RGB, LAB, HKS (a monitor RGB színtérrel dolgozik). Amit a monitoron látunk, az nem biztos, hogy nyomdailag kivitelezhető.

Tipp: ha nagyon fontos a színek pontossága (például: arculati színek), akkor javaslunk proof igénylést.

5.) Nem használt direkt színek az anyagban

nem használt direkt színek

Sok esetben a tervezőprogram színpalettájában benne maradnak olyan direkt színek, amelyeket mentés során a PDF magával visz, bár nem szerepelnek a nyomaton.

Tipp: a szerkesztő program színpalettájából tervezés során mindig töröljük ki azokat a színeket, amelyeket nem használunk.

6.) Nem megfelelően definiált direkt szín az anyagban

direkt szín

Nem javasoljuk az olyan direkt színek használatát, amelyek nem Pantone színek, hanem CMYK-ban létrehozott és spot színként definiált színek. Ilyen esetben a nyomda nem tudja, hogy milyen színnel kell nyomni (pl: zöld vagy piros nevű direkt szín).

Tipp: ha valamilyen direkt színre van szükségünk (kék, zöld stb.), válasszunk egy színt a Pantone skálából.

7.) Méret vagy terjedelem nem egyezik meg a megrendeléssel:

A megrendelt méretre / oldalszámra készítsük el a grafikát vagy az elkészített grafikát rendeljük meg.

8.) Grafikai elemek túl közel esnek a vágáshoz

vágójel befelé

Nem szerencsés, ha a vágáshoz túl közel esnek olyan grafikai elemek, szövegek, képek, vonalkód, ami fontos, hogy rajta maradjon a végterméken. Bár pontosan vágunk, a papírnyúlás miatt a vágójelhez túl közel elhelyezett elemek levágásra kerülhetnek.

Tipp: az ideális távolság vágójeltől befelé 3-5 mm (kivéve a kifutó)

9.) Apró szövegek 4 színben

Vékony vonalú vagy apró betűknél nem ajánlott, hogy négy színben legyen a szöveg, mert a papírnyúlás miatt ezek elmosódhatnak, homályossá válhatnak. Ezért javasoljuk a fekete, fehér (negatív) vagy direkt szín használatát.

10.) Külön állományban érkező grafikai elemek (pl. lakk, grafika) nem passzol az alapgrafikához

lakk_nyomat_elhelyezese

Tipp: javasoljuk ugyanabban a dokumentumban külön layeren szerkeszteni ezeket a felületkezelési elemeket (ilyenkor például a lakkot direkt színként felülnyomásban kell elhelyezni a grafikán)

11) Stanc képként való leadása

vektor_vs_raszter

A kép egy raszterekből álló állomány, a stanc pedig vektoros kell hogy legyen, mert csak vonal mentén tudunk vágni, képpont mentén nem.

Tipp: stanc rajzot mindig célszerű elkérni tőlünk, mert 1:1 – es méretű, szabványos, gyártásra kész rajzokat biztosítunk a tervezéshez. Ezeket a rajzokat tartsuk vektorosan (kerüljük a Photoshopból kimentett PDF használatát).

Kategória:
  Blog Egyéb Nyomtatás
ezt a bejegyzést 0 alkalommal osztották meg
 000

Válasz

Email címe nem kerül nyilvánosságra.

Ajánlatot kérek