Kifutók [Bleed] beállítása:

A nyomdai gyártás során minimális mozgással mindig számolni kell. Ezt a kifutók alkalmazásával lehet kompenzálni, ami a grafika vágás vonalán túli folytatását jelenti. A szükséges kifutó mértéke és beállítása különböző termékek esetén eltérő.

• Az akcidens kiadványoknál (könyv, füzet, szórólap, plakát stb.) 3 mm.
• Spirálkötött kiadványoknál mind a négy oldalra kell kifutót tenni.
• Ragasztókötött és irkatűzött kiadványoknál, illetve könyveknél a kötés felőli oldalra nem szükséges kifutót tenni.
• Kasírozott táblaborítónál a szürkelemeztől véve 17,5 mm.
• Kartondobozoknál 3 mm.
• Hullámkartonra kasírozott dobozoknál 5mm.
• Kétoldalas kasírozáskor 7mm.

Vágójelek [Crop Marks] beállítása:

• A vágójeleket minimum 3 mm-re szükséges elhelyezni a vágás vonalától.
• A vágójelek vastagsága [Weight] 0,125 pt legyen.
• Kérjük mellőzését minden egyéb nyomdai jelnek: passzerjelek [Registration Marks], színellenőrző csíkok [Color Bar], kifutó jelek [Bleed Marks]. Ezek megléte felesleges és zavaró.

Oldalsorrend, oldalak összeírása:

• A PDF oldalait a kiadvány oldalszámaival megegyező sorrendben, külön oldalanként és egy PDF fájlban kérjük (Pl.: könyvek, ragasztókötött vagy irkatűzött kiadványok).
• Az oldalakat összeírva kérjük (Pl.: borító oldalak, leporellók) esetén. Ez egy borító esetén azt jelenti, hogy a Borító címlapja (B1) és hátlapja (B4) valamint a gerince egy PDF oldalon szerepel.
• Amennyiben a terméknek csak két oldala van, úgy a PDF első oldala tartalmazza a külső, a második a belső, illetve a hátoldal grafikáját (Pl.: dobozok, képeslapok, összeírt borítóoldalak).

vissza a lap tetejére

Stanc jelölése a grafikán

Dobozok vagy egyéb stancolt kiadványok esetén az anyagleadásra szánt PDF állományban a stancrajzot külön direktszínnel vagy színekkel [spotcolor] definiált felülnyomásra állított [overprint] vektoros vonallal [stroke] kérjük jelölni.

A választott direktszínek elnevezései legyenek egyértelműek (pl.: Cut, Crease). Praktikus alkalmazni doboztervező részlegünktől PDF formátumban kapott stancrajz direktszín jelöléseit.

Vissza a lap tetejére

Képállományok felbontása

Általában a nyomdai felhasználásra szánt raszteres állományok (képek) felbontása minimum 300 dpi (vagy ppi), maximum 500 dpi kell legyen. Alacsony felbontás esetén a nyomat pixelesnek fog hatni. Az indokolatlanul nagy felbontású képek a nyomtatás minőségét nem befolyásolják, viszont feleslegesen megnövelik az állomány méretét, ami lassíthatja a fájlok nyomdai feldolgozását.

Az optimális felbontás mértékét a nyomólemezeken alkalmazott rácssűrűség határozza meg (lpi). Nyomdánkban általában 70-es vagy 80-as AM rácsozást használunk (175 lpi, illetve 200 lpi). A képek minimális felbontása a rácssűrűség 1,5 szerese, optimális esetben a duplája. Pl. 80-as rács esetén az optimális felbontás 400 dpi (80 lpcm = 200 lpi x 2 = 400 dpi).

Magas minőségű képek nyomtatása esetén (pl.: művészeti kiadványok, fotóalbumok stb.) javasolt hibrid rácsozást (250 lpi) alkalmazni. Ez részletesebb nyomatot tesz lehetővé. A technológia kihasználása érdekében, az képek felbontása 375 dpi és 500 dpi között kell, hogy legyen. hibrid rácsnál az alacsony felbontás látványosabban kiütközik, mint az AM rácsozásnál, ezért fokozottan kell ügyelni a képek minőségére.

Vissza a lap tetejére

Vágástól és hajtástól mért távolságok

A nyomdai gyártás során adódó minimális mozgás miatt a grafika tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a szövegek vagy egyéb nem kifutó grafikai elemek ne kerüljenek túlságosan közel a vágáshoz, illetve a hajtáshoz. A biztonságos távolságok különböző termékek esetén eltérő.

• Az akcidens kiadványoknál (könyv, füzet, szórólap, plakát stb.) 2-3 mm.
• Kasírozott táblaborítónál a biztonságos távolság a szürkelemeztől 3-5 mm.
• Kartondobozoknál 2-3 mm.
• Hullámkartonra kasírozott dobozoknál 3-5 mm.

Vissza a lap tetejére

Betűtípusok beágyazása

A nyomdai PDF állományban szereplő betűkészleteket be kell ágyazni (Embedding fonts). Ennek hiányában a betűtípusok helyettesítésre kerülnek, vagyis eltérően fognak megjelenni. Ha a beágyazás nem lehetséges, alternatív megoldásként gyakran vektorrá alakítják a betűket. Ám ez nagyobb terjedelmű folyószövegek esetén az állomány méretének jelentős megnövekedéséhez vezet, ami a nyomdai feldolgozást lassíthatja.

Vissza a lap tetejére

Feketék használata és overprint beállításaik

Vékony szövegek, vonalak

Fekete kenyérszövegeket, 0,25 mm-nél vékonyabb vonalakat feltétlen felülnyomásra (overprint) kell állítani. CMYK bontásuk az élesebb betűkontúrok érdekében mindig legyen 0c/0m/0y/100k.

Vissza a lap tetejére

Fekete flekkek

Nagyobb terjedelmű 0c/0m/0y/100k bontású fekete elemeket kiütésre (knock out) kell állítani, amennyiben az a szándékunk, hogy a bontás szerinti színként jelenjenek meg. Ha egy nagyobb felületű fekete elem felülnyomásra van állítva és alatta nem összefüggően van jelen a cián, magenta, sárga szín, akkor a fekete nem lesz egyenletes.

Vissza a lap tetejére

„Rich Black”

Az ún. „rich black” néven ismert színesfekete színbeállítás CMYK bontása a következő: 40c/30m/30y/100k. Nagyobb fekete felületek mélyítése érdekében szokás alkalmazni.Vékony grafikai elemek, vonalak, kenyérszövegek esetén használata technikai okokból kerülendő, egyébként nem látványos, mivel kis felületen a szem kevésbé tudja differenciálni a különböző CMYK bontású feketéket.

Vissza a lap tetejére

Minimális vonalvastagságok

A grafikai tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott vonalvastagságok megfeleljenek az adott gyártási technológiával biztonságosan produkálható minimum értékeknek.

• Ofszet technológiával biztonságosan nyomható minimum vonalvastagság: 0,025 mm.
• Hagyományos szitázott vagy flexo klisés forma UV lakk: 0,025 mm.
• Hibrid effekt lakk:
  • „finom” effekt lakk: 0,4 mm.
  • Hibrid „durva” effekt lakk: 0,8 mm.
• 3D MGI UV lakk:
  • 7µm vastagság esetén 0,14 mm.
  • 42 µm vastagság esetén 0,3 mm.
• 3D MGI UV lakk és fólia:
  • Lakkozott íven: Pozitív: 0,2 mm, Negatív: 0,4 mm.
  • Fóliázott íven: Pozitív: 0,4 mm, Negatív: 0,7 mm.
• Prégelés: Pozitív: 0,2 mm, Negatív: 0,3 mm.
• Domborozás: vastagabbnak kell lennie, mint az alapanyag vastagsága.
• Coldfoil:
  • Nem felülnyomott grafika esetén 0,15 mm.
  • Felülnyomott grafika esetén megegyezik a nyomható vonalvastagsággal.

Vissza a lap tetejére

Verlauf (színátmenet) és moiré

A színátmenet vagy verlauf kedvelt motívum a tervezőgrafikusok körében. Viszont a nem megfelelő grafikai szerkesztés könnyen az átmenet lépcsőzetessé válásához vezethet. Ennek kialakulására a legnagyobb esély akkor van, ha hosszabb felületen kicsi a színváltozás, illetve amikor csak egy színt tartalmaz (pl.: feketét, de ciánt magentát sárgát nem).

A moiré (rács interferencia) kialakulásának számos oka lehet: árnyalatos direkt 5. szín, nyomatról szkennelt (tipikusan archív) fotók, szabályos textúrájú felület (szövet, neccháló) rácsrabontása. Ezeknek a nem kívánatos hatásoknak a kialakulását a rácssűrűség finomításával ill. a legkevésbé kritikus rácsszög kiválasztásával sokszor csak csökkenteni tudjuk, teljesen megszüntetni nem.

A lépcsőzetes színátmenet, illetve a moiré kialakulását nem minden esetben tudjuk előre megjósolni. A rácsozás okozta problémák a proofon sem láthatóak. Az állományok előkészítéskor csupán a fennálló kockázatra van lehetőségünk felhívni a figyelmet. Ezért a grafikai szerkesztéskor fokozott körültekintéssel szükséges eljárni.

Vissza a lap tetejére

EAN-kódok szerepeltetése

Ideális esetben a vonalkódokat egy szín feketével (0c/0m/0y/100k bontásban), vagy valamilyen sötét színnel szükséges feltüntetni. A háttere legyen fehér, vagy valamilyen világos szín. Kerüljük az áttetsző és metalizált háttereket. Továbbá az állományban vektoros grafikaként szerepeljen, ne legyen bitmap kép. A vonalkódok megfelelő olvashatósága érdekében ezek a szabályok a követendők.

Vissza a lap tetejére